adótorony,távvezeték-toronyként is ismert, egy háromdimenziós szerkezet, amelyet a nagyfeszültségű vagy ultra-nagyfeszültségű áramátvitelhez használt légvezetékek és villámvédelmi vezetékek támogatására használnak. Szerkezeti szempontból az adótornyokat általában felosztjákszögletes acél tornyok, acélcső tornyokés keskeny talpú acélcsőtornyok. A szögletes acél tornyokat jellemzően vidéki területeken használják, míg az acéloszlopos és keskeny talpú acélcsöves tornyok kisebb alapterületük miatt inkább városi területekre alkalmasak. Az átviteli tornyok fő funkciója az elektromos vezetékek támogatása és védelme, valamint az energiarendszer stabil működésének biztosítása. Ellenállnak a távvezetékek súlyának és feszültségének, és ezeket az erőket az alapra és a talajra oszlatják, ezáltal biztosítják a vezetékek biztonságos és stabil működését. Ezenkívül rögzítik a távvezetékeket a tornyokhoz, megakadályozva, hogy szél vagy emberi beavatkozás miatt lekapcsolódjanak vagy elszakadjanak. Az átviteli tornyok szigetelő anyagokból is készülnek, hogy biztosítsák a távvezetékek szigetelési teljesítményét, megakadályozzák a szivárgást és a biztonságot. Ezenkívül az adótornyok magassága és szerkezete ellenáll az olyan kedvezőtlen tényezőknek, mint például a természeti katasztrófák, tovább biztosítva a távvezetékek biztonságos és stabil működését.

A céltól függően,adótornyokadótornyokra és elosztótornyokra osztható. Az átviteli tornyokat főként nagyfeszültségű távvezetékekhez használják az erőművektől az alállomásokig áram szállítására, míg az elosztó tornyokat közép- és kisfeszültségű elosztóvezetékekhez használják az alállomások áramának elosztására a különböző felhasználók számára. A torony magassága szerint kisfeszültségű toronyra, nagyfeszültségű toronyra és ultra-nagyfeszültségű toronyra osztható. A kisfeszültségű tornyokat főként kisfeszültségű elosztóvezetékekhez használják, általában 10 méter alatti magassággal; a nagyfeszültségű tornyokat nagyfeszültségű távvezetékekhez használják, amelyek magassága általában meghaladja a 30 métert; Az UHV tornyokat ultra-nagyfeszültségű távvezetékekhez használják, amelyek magassága általában meghaladja az 50 métert. Ezenkívül a torony alakja szerint az adótornyok szögacél tornyokra, acélcső tornyokra és vasbeton tornyokra oszthatók.Szög acélaz acélcsöves tornyokat pedig elsősorban a nagyfeszültségű távvezetékekhez, míg a vasbeton tornyokat elsősorban a közép- és kisfeszültségű elosztóvezetékekhez használják.

A villamos energia felfedezésével és hasznosításával a 19. század végétől a 20. század elejéig az elektromosságot széles körben kezdték használni világításra és áramellátásra, így szükség volt adótornyokra. A korabeli tornyok egyszerű szerkezetek voltak, többnyire fából és acélból készültek, és a korai elektromos vezetékek támogatására szolgáltak. Az 1920-as években az elektromos hálózat folyamatos bővítésével és az erőátviteli technológia fejlődésével bonyolultabb toronyszerkezetek jelentek meg, mint például a szögacél rácsos tornyok. A tornyok szabványos kialakításokat kezdtek alkalmazni, hogy alkalmazkodjanak a változó domborzati és éghajlati viszonyokhoz. A második világháború után az adótornyok iparágát tovább táplálta a sérült infrastruktúra újjáépítésének szükségessége és a megugrott villamosenergia-igény. Ebben az időszakban a tornyok tervezési és gyártási technikái jelentősen javultak a nagyobb szilárdságú acél és a fejlettebb korróziógátló technikák révén. Ezen túlmenően az adótornyok sokfélesége nőtt, hogy megfeleljen a különböző feszültségszintek és földrajzi környezetek igényeinek.

Az 1980-as években a számítástechnika fejlődésével megkezdődött az adótornyok tervezésének és elemzésének digitalizálása, ami javította a tervezés hatékonyságát és pontosságát. Emellett a globalizáció előrehaladtával az adótornyok iparága is elkezdett nemzetközivé válni, és gyakoriak a multinacionális vállalkozások és együttműködési projektek. A 21. századba lépve az adótornyok iparága továbbra is kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe a technológiai innováció terén. Az olyan új anyagok, mint az alumíniumötvözetek és a kompozit anyagok, valamint a drónok és az intelligens megfigyelőrendszerek alkalmazása nagymértékben javította az adótornyok teljesítményét és működési hatékonyságát. Ugyanakkor, ahogy a globális környezettudatosság folyamatosan növekszik, az iparág környezetbarátabb tervezési és gyártási módszereket is feltár, mint például az újrahasznosítható anyagok felhasználása és az építkezés természeti környezetre gyakorolt ​​hatásának csökkentése.

Az upstream iparágakadótornyokelsősorban az acélgyártást, az építőanyag-gyártást és a gépgyártást foglalja magában. Az acélgyártó ipar különféle acélanyagokat kínál az erőátviteli tornyokhoz, beleértve a szögacélt, acélcsöveket és a betonacélt; az építőanyag-gyártó ipar betont, cementet és egyéb anyagokat szállít; a gépgyártó ipar pedig különféle építőipari berendezéseket és karbantartási eszközöket biztosít. Ezen upstream iparágak műszaki színvonala és termékminősége közvetlenül befolyásolja az adótornyok minőségét és élettartamát.

A downstream alkalmazások szempontjábóladótornyokszéles körben használják az energiaátvitel és -elosztás területén. Ahogy a megújuló energiaforrások, például a nap-, szél- és kisvízi energia felhasználása folyamatosan növekszik, úgy nő a mikrohálózatok iránti kereslet is, ami tovább mozdítja az átviteli infrastruktúra piacának bővülését. Ez a tendencia pozitív hatással volt az adótornyok piacára. A statisztikák szerint 2022-re a globális adótornyok piaci értéke megközelítőleg eléri a 28,19 milliárd USD-t, ami 6,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Kína jelentős előrehaladást ért el az intelligens hálózatok fejlesztésében és az ultra-nagyfeszültségű átviteli technológia alkalmazásában, ami nemcsak a hazai adótornyok piacának növekedését hajtotta végre, hanem az egész ázsiai-csendes-óceáni térség piacbővülését is befolyásolta. Ennek eredményeként az ázsiai-csendes-óceáni térség a világ legnagyobb adótornyok fogyasztói piacává vált, a piaci részesedés közel felét, körülbelül 47,2%-ot képviselve. Ezt követi az európai és az észak-amerikai piac, 15,1%-kal, illetve 20,3%-kal.

A jövőre tekintve, az áramhálózat-reformba és -korszerűsítésbe történő folyamatos beruházások, valamint a stabil és biztonságos áramellátás iránti növekvő kereslet révén az átviteli tornyok piaca várhatóan megtartja növekedési lendületét. Ezek a tényezők azt jelzik, hogy az adótornyok iparága fényes jövő előtt áll, és továbbra is világszinten fog virágozni. 2022-ben a kínai adótornyok iparága jelentős növekedést fog elérni, mintegy 59,52 milliárd jüan összpiaci értékkel, ami 8,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A kínai adótornyok piacának belső kereslete alapvetően két részből áll: új vonalak építéséből és a meglévő létesítmények karbantartásából és korszerűsítéséből. A hazai piacon jelenleg az új vonalépítés iránti kereslet dominál; az infrastruktúra elöregedésével és a korszerűsítések iránti kereslet növekedésével azonban a régi tornyok karbantartásának és cseréjének piaci részesedése fokozatosan növekszik. A 2022-es adatok azt mutatják, hogy a karbantartási és csereszolgáltatások piaci részesedése hazám adótornyok iparágában elérte a 23,2%-ot. Ez a tendencia tükrözi a hazai villamosenergia-hálózat folyamatos korszerűsítésének igényét, valamint az energiaátvitel megbízhatóságának és hatékonyságának biztosítására való egyre nagyobb hangsúlyt. A kínai kormány által az energiastruktúra kiigazításának és az intelligens hálózatépítésnek a stratégiai előmozdításával az adótornyok iparága várhatóan továbbra is stabil növekedési pályát fog tartani a következő néhány évben.